Javaslatok a Barankovics Alapítvány által finanszírozott programra

  1. Az 1945-49 közötti parlamenti működés feltárása. Bár a kommunista hatalomátvétel egyik legfontosabb eleme nyilván az állambiztonsági szervek kézben tartása volt, nagyon fontos tere a politizálásnak a Parlament, ahol – időről időre – akadtak olyan nem kommunista politikusok is, akik a támogatták a későbbi állampártot. A parlamenti viták elemzése során két fő kérdésre koncentrálhatunk: (1) milyen politikai érvek hangzanak el a különféle vitákban, milyen törésvonalak tagolják a polgári pártokat, amelyek utat nyitottak a kommunista politikai gyakorlat behatolásának; (2) a parlamenti döntéshozatali mechanizmus feltárása. A korszakban a Pártközi értekezletek, valamint az Ideiglenes Nemzetgyűlés időszakában a Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága előtt zajlottak az érdemi viták, így végül a Parlament elé elvileg egyezetett javaslatok kerültek. Fontos kérdés tehát, hogy az ilyen előterjesztések útját feltárjuk. Konkrétan a Belügyminisztérium és az Igazságügy Minisztériumra vonatkozó elképzelések és működésükre vonatkozó szabályok elemzését lehetne egy ilyen rövid terminusú kutatásban vizsgálni.

  2. Koncepciós perek regisztere. A kutatás röviden feltárná azokat az eljárásokat, melyek 1945-53 között folytak, számba venné, hány halálos ítélet született és milyen egyéb ítéletek születtek. Ennek meglehetősen nagy könyvészeti irodalma is van, azonban azt sem ártana összefogni, viszont számos olyan eljárás van, amelyet nem ismerünk. A kutatás részben az ÁBTL-ben, részben a Hadtörténeti Levéltárban folyna. Pontos számokat csak a bírósági iktatókönyvek teljes áttekintése után kaphatunk, amelyet követnie kell egy iratelemzésnek.

  3. Törvénysértések regisztere. Ebben a kutatási projektben teljesen egyértelműen csak a kezdeti lépéseket lehet megtenni, szorosan összefügg a 2. pontban vázolttal. Ez a kutatás azonban a úgy épül fel, hogy (a) csak könyvészeti anyagra támaszkodva készítjük el a

    • a halálos ítéletek regiszterét;

    • az internálások regiszterér;

    • a kitelepítések regiszterét.

    • a gazdasági átrendezés regiszterét (milyen jogszabályok alapján milyen vagyontárgyaktól fosztották meg az embereket)

Egy ilyen statisztikai típusú adatfeltárás tudomásom szerint nem készült. Ennek birtokában egy szimpoziumot lehetne tartani, valamint egy kötetet publikálni, majd a későbbiekben – megfelelő fogadtatás esetén – újabb

Mindhárom kutatási témát le lehetne zárni szimpoziummal és egy kötettel, aztán pedig folytatható lenne a munka a következő évben, lényegében bármely területen.

A háromszor három hónapos megbízások közül arra készítek részletes havi lebontású tervet, amelyet elfogadunk.

Valójában mindhárom esetében a könyvészeti források összefésülése 3 havi munkát igényelne, erre azt hiszem egy-egy hallgató bevonása lenne a legcélszerűbb. A levéltári munka ezután kezdődne el, a maradék hat hónapban át lehetne nézni az anyagokat. (Hozzá kell tennem, hogy a katonai bírósági iktatókönyvet, valamint a Legfelsőbb Bíróság iktatókönyvét ismerem, azokat használtam is, de egyedül nem volt arra kapacitásom, hogy az engem különösen érdeklő dolgokon túl is kutassak.

Véleményem szerint ezen kutatások egyikének lenne értelme, gyorsan felhasználható eredménye és távlata is.